Hajós is
azon települések közé tartozik, melybe az 1700-as években települtek be svábok,
magukkal hozva a kálvária építés „szokását” is.
Ezt a
3700 lakosú virágzó nagyközséget sok dolog teszi különlegessé. Először is, a
kevés alföldi német falvak egyike, és talán azok közül a leghíresebb. Itt az
idősek közül sokan még mindig inkább svábul beszélnek. Gróf Csáky Imre kalocsai
érsek hívó szavára 1715-ben számos sváb kelt útnak a Felső-Duna vidékéről és
hajóikkal egészen Kalocsáig úsztak le, hogy aztán benépesítsék a Hajós
környéki pusztákat. Az egyik utolsó csoporttal érkező asszony magával hozta azt
a Mária-szobrot, aminek története szorosan összefonódik Hajós
történetével, és amit már a szülőföldjükön kegyszoborként tiszteltetek. Ez a
szobor is különlegessé teszi Hajóst, egyrészt a kevés alföldi búcsújáró helyek
egyikévé, másrészt azon ritka templomaink közé emeli, ahol középkori szobrot őriznek.
A kalocsai érsekek is különlegesen vonzódtak az időközben mezővárossá is váló
Hajóshoz. Patasich kis kastélyt épít ide, amit utódai is tovább építenek.
Különösen Batthány József tartózkodott itt sokat, Kolonits 1794-ben
kieszközli a búcsújáróhelyi jogokat, a legendás Haynald pedig a barokk
templomot építteti át és bővíti háromhajóssá. Különleges a falu központjában a
szakrális tér egységessége is: A templom mellett a barokk eredetű emeletes
plébánia, mellette a katolikus népiskola és a kálvária, nem messze tőle pedig a
nagyszerű Nepomuki Szent János-szobor. Minden szépen helyreállítva, gondozva.
A templom
melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay
kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve. Az eredeti
kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti
Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.
A kálvária képeit a Hajósi plébánia oldaláról - engedéllyel - hoztam, köszönet érte !
www.hajosiplebania.hu
Geibl Józseftől kaptam az alábbi régi képeslapot, köszönet érte:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése