http://veszpremfajsz.hu/index.php/tortenelmunk/106-a-kezdetek : „A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt. 1242-ben a Dunántúlt is elérő tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut. Ezután magánbirtokosok jelentek meg Fajszon, sőt a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket.
A veszprémi káptalan 1263-1265-ben, majd a későbbi évszázadok során Fajsz falu
(Pór-Fajsz) legnagyobb, sőt egyetlen földesurává vált. Az egyházi intézmények
(veszprémi káptalan, veszprémi püspökség) és a világi földesuraságok úrbéres
jobbágyai mellett nemesi családok is éltek a faluban.” A törökdúlás után a falu teljesen
elnéptelenedett, majd németek telepedtek
meg a térségben.
A Szaleziánum
adatai a kálváriára vonatkozóan: http://www.szalezianum.hu/adatbazisok?kid=42
Alapítva:
1780 előtt
Átépítés:
1840-es évek, 1999
Építőmesterek: Építőmestereket nem ismerjük.
Építőmesterek: Építőmestereket nem ismerjük.
Karbantartás,
fenntartás: A település hívő lakói tartják fenn.
Leírás:
Eredetileg 3 kereszt 2 kápolnaszerű stációval, amit bővítettek 14 stációssá.
Kapcsolódó
szokások: Nagypénteken és vasárnap hajnalban egyenként szállingóztak ki estétől
hajnalig a családok a kálváriára imádkozni. Áldozó csütörtökön esőért imádkozik
itt rendszeresen a falu lakossága.
Ábrázolás,
térképi megjelenés: A kálvária képi ábrázolásáról nem tudunk. A 3 keresztes
kálváriát feltüntetik Veszprém 1857. évi kataszteri térképén Magyar Országos
Levéltár, Kataszteri térképek gyűjteménye (S78) 5. térkép szelvény.
2020-ban a Veszprémfajszi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a település önkormányzata felújíttatta a teljes stációsort.
Ilyen lett a megújult kálvária:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése