Máriabesnyő
nem igazán a kálváriájáról híres. Akit érdekel a kegyhely története, sok helyen
olvashat róla.
A templom
felé vezető út bal oldalán állnak a szépen karbantartott stációoszlopok, bennük
gipsz domborművek, sajnos a képek előtt üvegablak és sűrű rács is akadályozza a
belátást és főképp a fényképezést. Az alapján, amennyit látni lehet, talán a
múlt század elején készülhettek ezek, de sajnos sem erre, sem pedig arra a
kérdésre, hogy régebben is volt-e itt kálvária, nem sikerült választ kapnom –
és szomorúan vettem tudomásul a kérésemhez való helyi, kifejezetten barátságtalan hozzáállást…
Múltmentő azonban szerzett nekem egy kis anyagot a kálvária történetéhez, köszönöm ezúttal is:
Kiegészítésként még hozzáteszem, hogy Gödöllőn az Erzsébet parkban csak a három kereszt és szoborcsoport van, stációk nincsenek – ezért nem szerepel itt, a stációs kálváriák blogjában.
Múltmentő azonban szerzett nekem egy kis anyagot a kálvária történetéhez, köszönöm ezúttal is:
A besnyői
templom körül „1925-ben a jószágigazgató a fákat kivágatta, és a szerzeteseket
a legeltetéstől eltiltotta. Erre a rendház pert indított, s a gödöllői
járásbíróság 1926 februárjában a vitatott területet, mivel azt a kegytemplom
céljaira „emberemlékezet óta a zárda használja”, a kapucinusoknak adta vissza.
Az uradalom a fellebbezést is elvesztette, ám az ügy ezzel nem zárult le. A
szerzetesek a területet újrafásították, sőt a dombos terepen, a birtok
beleegyezése nélkül, 13 stációval és kapucinus kereszttel kálváriát építettek,
amit a hercegprímás 1930-ban szentelt fel. Ezt követően, 1931 tavaszán az
uradalom képviselője, a kincstári jogügyi igazgatóság indított pert a kálvária
lebontása és az ingatlan visszaadása reményében, a járásbíróság viszont ismét a
zárdának adott igazat. Végül a minisztérium a fellebbezés visszavonására és a
további pereskedés befejezésére utasította a birtokot.”
Az alábbi ismertetőt is Dénes Ildikó találta meg,
köszönöm, hogy megosztotta velünk az információt.
Veresegyház
és környéke útikalauz 1. 145. oldal
Máriabesnyői keresztút
A kegytemplom előtti domboldalon állították
fel a keresztút stációit. Az ötlet 1927-ben merült fel.
A stációkat Quittner Ervin tervezte. Szécsi
Antal szobrászmű-vész dombormű mintái keltették fel az érdeklődést. Ennek
öntőformáit kérték kölcsön a szerzetesek, majd ezek segítségével készítette el
Krisztián Sándor szobrászművész a domborműveket, műkőből. Felállításukat 1929
nyarán kezdték meg. Felszentelésére,
pedig 1929. szeptember 15-én került sor. Legutolsó felújítása 2005 nyarán történt.
A 14 állomás, a mai szemmel nézve különös
úton vezet végig. A sor a kegytemplom altemplomának bejáratától indul,
távolodva a székely kapu felé halad. Itt a 8. állomás élesen
elkanyarodik. A záró, 14. állomás a kapucinus kereszt felé halad, és a
templomudvar bejáratánál ér véget a keresztút. A mai összevisszaságot az
útvonal megváltozása, kiszélesítése és kiegyenesítése okozza.
A
stációk igen szép kidolgozásúak, a bennük elhelyezett domborművek remekműnek
számítanak. Ezeket kovácsoltvas rács és üveg védi. Az állomások alapzatának
közepén helyezték el a magyarázó szöveget, melyet díszes, domború
növényábrázolás övez. Oldalukon több tábla is látható. A talapzat jobb alsó
részén, állítóinak nevét tüntették fel, a középsőn a felújjíttatóét. Az 1-ső, a
7-es, a 8-as és a 14-es állomás bal alsó részén pedig, a tervező és a
szobrászművész nevét is megörökítették.
Kiegészítésként még hozzáteszem, hogy Gödöllőn az Erzsébet parkban csak a három kereszt és szoborcsoport van, stációk nincsenek – ezért nem szerepel itt, a stációs kálváriák blogjában.
A képet innen hoztam: http://aprod.hu/hirdetes/mariabesnyo-kalvaria-kepeslap-IDLvZp.html |
Ma így néz ki a templom (Geibl J.) |
Íme a közeli képek + még néhány a környezetről:
Az alábbi légifotót "Civertan"-nak köszönöm:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése