https://regigyor.hu/nadorvaros/a-gyori-kalvaria/
A győri
jezsuiták - diákjaik és híveik épülésére - megalakították Krisztus
haláltusájának kongregációját (Congregatio agoniae Christi). Az egyesület célja
az volt, hogy a kínszenvedésről való elmélkedéssel a fogékony lelkű ifjúságot a
bűn elkerülésére ösztönözzék. A magyar és a német ajkú tagok külön társulatba
tömörültek, mindegyiknek saját prézese, vezetője volt. Gastinger József, a
német kongregáció vezetője indítványozta a kálvária építését. Nagy Mihály
adalberti prépost, győri kanonok 1713. április 4-én kiállított okmányában ezt,
a prépostság tulajdonában álló területet átengedte kálvária létesítésére.
Gastinger
atya szívós, kitartó munkával valósította meg tervét. A jobb lator, Dismas
tiszteletére egy nagyobb, Krisztus testének a keresztről levétele tiszteletére
pedig egy kisebb kápolnát építtetett a jeruzsálemi szent sír mintájára. A
terveket Witwer Márton Athanáz karmelita testvér készítette. (Ő tervezte a
győri kármeliták templomát és kolostorát, a zirci cisztercita monostort és a
linzi karmelita templomot is.)
A
jeruzsálemi keresztúttól eltérően Győrött csak hét stációt állítottak fel,
ezért is hívják ezt "csonka kálváriának". Az Agónia Kongregáció azért
nem építtethetett "szabályos", 14 állomásos kálváriát, mert akkor még
ez pápai tilalom alá esett. Csak 1731-ben engedélyezte XII. Kelemen pápa, hogy
a jeruzsálemi 14 stáció mintájára másutt is építhessenek szabad ég alatti
keresztutakat.
Így tehát a
jezsuiták által létrehozott "csonka kálvária" nem ütközött a pápa
rendeletébe. Szándékuk csupán az volt, hogy az arra járókban, és bennünk, kései
utódokban felidézzék Krisztus szenvedésének emlékképeit, lelkünket megindítsák,
és bűnbánatra hangolják.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,482,0,0,1,0
itt kép is, leírás is van
Már az
ókor óta kultikus helyszín a Győr városában található Kálvária domb. Az ókorban
temetkezési helyként használt terület mára a város egyik legfontosabb vallási
helyszíne.
A törökök által elpusztított Szent Adalbert
préposti templom helyén később vesztőhelyet állítottak fel, majd a 18.
században, a jezsuita rendnek köszönhetően épült meg a Kálvária.
A Kálváriához érve, ma egy széles kőlépcső
fogad minket melyen a keresztre feszített Krisztus és a két lator hármasához
juthatunk fel. A Golgota lábánál a Keresztről levétel-kápolna és az úgynevezett
Dizmás-kápolna állnak.
A 18. századi alkotások barokk stílusban,
1714-1725 között, Wittwer Márton tervei alapján épültek. A Kálvária utcában
sorakozó, Jézus szenvedéseit végigkísérő és szimbolizáló hét stáció kápolna a 18. század első felében, 1722-ben készült el.
A
kálvária helyéül a mai Nádorváros területén, az egykori, Szent Adalbertről
elnevezett prépostság fölé állított vesztőhelyet választották. A Szent
Dizmás-kápolna alapkövét 1714-ben tették le. Ezt a kálváriaépítmény és a Szent
Sír-kápolna megépítése követte. 1718 és 1722 között befejezték a négy-négy
szoborral ellátott hét stációt is, 1725-ben pedig a kálváriaépítményhez a
Keresztről levétel kápolnáját toldották. Az együttes tervezője Martin Wittwer
karmelita építész, a kivitelező mesterek és művészek valószínűleg győriek
voltak. Főbb helyreállításai: 1842-45, 1877, 1924, 1936.
Egy cikk olvasható itt is a régi kálváriáról: https://regigyor.hu/nadorvaros/a-gyori-kalvaria/
|
A régi képeket innen hoztam.
Nem minősíteném, és nem is értem, hogy még a kálváriákra/ba is miért kell a nemzeti 3 színt felerőltetni. Véleményem szerint kifejezetten visszataszító.... Javaslom a kommentek elolvasását is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése