2014. március 10., hétfő

Gödöllő Máriabesnyő kálvária


Köszönöm ’Múltmentő’-nek a fáradozását és ezúton is vigasztalom: mint már többször bebizonyosodott, üveges képekről NEM lehet jó fotókat csinálni. Nem mi tehetünk róla. Ilyenre sikerült, a semminél ez is több.

Máriabesnyő nem igazán a kálváriájáról híres. Akit érdekel a kegyhely története, sok helyen olvashat róla.

A templom felé vezető út bal oldalán állnak a szépen karbantartott stációoszlopok, bennük gipsz domborművek, sajnos a képek előtt üvegablak és sűrű rács is akadályozza a belátást és főképp a fényképezést. Az alapján, amennyit látni lehet, talán a múlt század elején készülhettek ezek, de sajnos sem erre, sem pedig arra a kérdésre, hogy régebben is volt-e itt kálvária, nem sikerült választ kapnom – és szomorúan vettem tudomásul a kérésemhez való helyi, kifejezetten barátságtalan hozzáállást…
 
Múltmentő azonban szerzett nekem egy kis anyagot a kálvária történetéhez, köszönöm ezúttal is:
A besnyői templom körül „1925-ben a jószágigazgató a fákat kivágatta, és a szerzeteseket a legeltetéstől eltiltotta. Erre a rendház pert indított, s a gödöllői járásbíróság 1926 februárjában a vitatott területet, mivel azt a kegytemplom céljaira „emberemlékezet óta a zárda használja”, a kapucinusoknak adta vissza. Az uradalom a fellebbezést is elvesztette, ám az ügy ezzel nem zárult le. A szerzetesek a területet újrafásították, sőt a dombos terepen, a birtok beleegyezése nélkül, 13 stációval és kapucinus kereszttel kálváriát építettek, amit a hercegprímás 1930-ban szentelt fel. Ezt követően, 1931 tavaszán az uradalom képviselője, a kincstári jogügyi igazgatóság indított pert a kálvária lebontása és az ingatlan visszaadása reményében, a járásbíróság viszont ismét a zárdának adott igazat. Végül a minisztérium a fellebbezés visszavonására és a további pereskedés befejezésére utasította a birtokot.”


Az alábbi ismertetőt is Dénes Ildikó találta meg, köszönöm, hogy megosztotta velünk az információt.

Veresegyház és környéke útikalauz 1. 145. oldal

Máriabesnyői keresztút

A kegytemplom előtti domboldalon állították fel a keresztút stációit. Az ötlet 1927-ben merült fel.
A stációkat Quittner Ervin tervezte. Szécsi Antal szobrászmű-vész dombormű mintái keltették fel az érdeklődést. Ennek öntőformáit kérték kölcsön a szerzetesek, majd ezek segítségével készítette el Krisztián Sándor szobrászművész a domborműveket, műkőből. Felállításukat 1929 nyarán  kezdték meg.  Felszentelésére, pedig 1929. szeptember 15-én került sor. Legutolsó felújítása 2005 nyarán történt.
A 14 állomás, a mai szemmel nézve különös úton vezet végig. A sor a kegytemplom altemplomának bejáratától indul, távolodva a székely kapu felé halad. Itt a 8. állomás élesen elkanyarodik.  A záró, 14. állomás a kapucinus kereszt felé halad, és a templomudvar bejáratánál ér véget a keresztút.  A mai összevisszaságot az útvonal megváltozása, kiszélesítése és kiegyenesítése okozza.
A stációk igen szép kidolgozásúak, a bennük elhelyezett domborművek remekműnek számítanak. Ezeket kovácsoltvas rács és üveg védi. Az állomások alapzatának közepén helyezték el a magyarázó szöveget, melyet díszes, domború növényábrázolás övez. Oldalukon több tábla is látható. A talapzat jobb alsó részén, állítóinak nevét tüntették fel, a középsőn a felújjíttatóét. Az 1-ső, a 7-es, a 8-as és a 14-es állomás bal alsó részén pedig, a tervező és a szobrászművész nevét is megörökítették.



Kiegészítésként még hozzáteszem, hogy Gödöllőn az Erzsébet parkban csak a három kereszt és szoborcsoport van, stációk nincsenek – ezért nem szerepel itt, a stációs kálváriák blogjában.

    
A képet innen hoztam: http://aprod.hu/hirdetes/mariabesnyo-kalvaria-kepeslap-IDLvZp.html
Ma így néz ki a templom


Dénes Ildikó nagy akarattal és elszánással, a kálváriát kétszer is végigjárva megpróbált nekünk az üveg mögötti  stációképekről fényképeket  készíteni. Ezúton  is köszönöm fáradságát és türelmét !
Íme a közeli képek + még néhány a környezetről:









Gödöllő-Máriabesnyő kálvária nagyobb térképen való megjelenítése


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése