2014. március 30., vasárnap

Veszprémfajsz kálvária


http://veszpremfajsz.hu/index.php/tortenelmunk/106-a-kezdetek  : „A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt. 1242-ben a Dunántúlt is elérő tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut. Ezután magánbirtokosok jelentek meg Fajszon, sőt a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket. A veszprémi káptalan 1263-1265-ben, majd a későbbi évszázadok során Fajsz falu (Pór-Fajsz) legnagyobb, sőt egyetlen földesurává vált. Az egyházi intézmények (veszprémi káptalan, veszprémi püspökség) és a világi földesuraságok úrbéres jobbágyai mellett nemesi családok is éltek a faluban.” A törökdúlás után a falu teljesen elnéptelenedett, majd  németek telepedtek meg a térségben.
A Szaleziánum adatai a kálváriára vonatkozóan:  http://www.szalezianum.hu/adatbazisok?kid=42
Alapítva: 1780 előtt
Átépítés: 1840-es évek, 1999
Építőmesterek: Építőmestereket nem ismerjük.
Karbantartás, fenntartás: A település hívő lakói tartják fenn.
Leírás: Eredetileg 3 kereszt 2 kápolnaszerű stációval, amit bővítettek 14 stációssá.
Kapcsolódó szokások: Nagypénteken és vasárnap hajnalban egyenként szállingóztak ki estétől hajnalig a családok a kálváriára imádkozni. Áldozó csütörtökön esőért imádkozik itt rendszeresen a falu lakossága.
Ábrázolás, térképi megjelenés: A kálvária képi ábrázolásáról nem tudunk. A 3 keresztes kálváriát feltüntetik Veszprém 1857. évi kataszteri térképén Magyar Országos Levéltár, Kataszteri térképek gyűjteménye (S78) 5. térkép szelvény.

A fényképeket "Debi"-nek köszönöm !!



I-XII stációk ilyenek

XIII-XIV stáció ilyen











http://commondatastorage.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/64463172.jpg


B

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése