2014. március 17., hétfő

Kakasd kálvária



A kakasdi temető mellett, nagyon szép, ápolt környezetben található a kálvária. Nagypénteken rendszeresen tartanak kálvária-járását. A stációk javítási/felújítási költségeit egy-egy család viselte, nevüket az oszlopokon tábla örökíti meg. A „szokásos”  14  stációoszlop helyett itt van egy indító, 15. is, az utolsó vacsora képével.

A kálvária stációit  1891-ben állították fel. Beszentelésük 1891. október 18-án történt. 1936-ban új stációképek kerültek ide, megáldásuk szeptember 29-én volt. A székelyek idetelepülése utáni időkben a nagypénteki a keresztúti ájtatosságot is itt végezték. Az évek során a stáció képei tönkrementek, de a lakosság közreműködésével a Kálvária stációi illetve környezete nemrégiben helyreállításra került. A domborművek alkotója: Deér Zoltán.

A település történetéről:
A XII. század derekán már templom állt Kakasd határában. A község mint királyi donatiós birtok, nevét is valamely „Kokas” köznemesi családról kaphatta. Kakasd neve az 1713. évi összeírásokban már ismét szerepel. Lakói magyarok. 1720-ban az öt magyar család mellett már kilenc német család is él itt, 81 fővel.

A község betelepítése- Kakasd és a szomszédos Belac- 1718-tól 1726-ig tart. Ez idő alatt Kakasdra 81. Belacra pedig 34 német család érkezett. A betelepítő földesurak kezdetben kedvező feltételeket biztosítottak a németség részére. A telepesek magukkal hozták intenzívebb gazdálkodási ismereteiket, és igyekeztek azokat meghonosítani. A földművelés mellett az állattenyésztés mind nagyobb szerepet kap az évek során. A szőlőművelés is elterjedt. A jobbágyság felszabadítási mozgalmának úttörője, Bezerédj István lehetővé tette, hogy az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltság jogán a községlakossága megváltsa magát földesuraitól. Ez országosan is az elsők között történt meg Kakasdon. A Község első betelepülői katolikus vallásúak voltak. 1722-ben a mai temető déli részén építették fel templomukat, majd 1745-ben a jelenlegi templom helyén emeltek újabb nádfedésű templomot. A mai 1810-ben készült, amelyet 1876-ban és az 1900-as években bővítettek.

A II. Világháború után a német ajkú lakosság jelentős részét a nemzetiség és az anyanyelv használata alapján kitelepítésre ítélték… A kitelepítés 1947. augusztus és 1948. február hónapban zajlott le Németország szovjet zónájába. 1945. áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei. Az 1764-es mádéfalvi véres éjszaka óta Moldván, Bukovinán, Bácskán keresztül bujdokoló menekülő székely családoknak itt ígértek új otthont. Kakasdra többségében Andrásfalváról származó székelyeket helyeztek el. A földosztás még az év nyarán lebonyolódott, míg a birtokba helyezés 1946-47-ben rendeződött. A székely telepesek közé 1947 őszén és 1948 tavaszán a csehszlovák-magyar csere-egyezmény alapján felvidéki, csallóközi magyarokat is költöztettek.

Ezeket a régi, felújítás előtti képeket itt találtam:  http://regmult.blogspot.hu/2013/01/kakasd-kockrsch-regi-temeto-es-kalvaria.html
 


 A kálvária így nézett ki 2014 tavaszán: 



Az indító, valójában 15.stáció
  

A 14 többi stáció formájában kicsit különbözik a 15.-től
 



 

     

  

  

      

 

 





2 megjegyzés: