2014. március 29., szombat

Hajós kálvária

Hajós is azon települések közé tartozik, melybe az 1700-as években települtek be svábok, magukkal hozva a kálvária építés „szokását” is.

Ezt a 3700 lakosú virágzó nagyközséget sok dolog teszi különlegessé. Először is, a kevés alföldi német falvak egyike, és talán azok közül a leghíresebb. Itt az idősek közül sokan még mindig inkább svábul beszélnek. Gróf Csáky Imre kalocsai érsek hívó szavára 1715-ben számos sváb kelt útnak a Felső-Duna vidékéről és hajóikkal egészen Kalocsáig úsztak le, hogy aztán benépesítsék a  Hajós környéki pusztákat. Az egyik utolsó csoporttal érkező asszony magával hozta azt a Mária-szobrot,  aminek története szorosan összefonódik Hajós történetével, és amit már a szülőföldjükön kegyszoborként tiszteltetek. Ez a szobor is különlegessé teszi Hajóst, egyrészt a kevés alföldi búcsújáró helyek egyikévé, másrészt azon ritka templomaink közé emeli, ahol középkori szobrot őriznek. 
A kalocsai érsekek is különlegesen vonzódtak az időközben mezővárossá is váló Hajóshoz. Patasich kis kastélyt épít ide, amit utódai is tovább építenek. Különösen Batthány József tartózkodott itt sokat,  Kolonits 1794-ben kieszközli a búcsújáróhelyi jogokat, a legendás Haynald pedig a barokk templomot építteti át és bővíti háromhajóssá. Különleges a falu központjában a szakrális tér egységessége is: A templom mellett a barokk eredetű emeletes plébánia, mellette a katolikus népiskola és a kálvária, nem messze tőle pedig a nagyszerű Nepomuki Szent János-szobor. Minden szépen helyreállítva, gondozva.


A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve. Az eredeti kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.




A kálvária képeit a Hajósi plébánia oldaláról - engedéllyel - hoztam, köszönet érte !
www.hajosiplebania.hu 

 














Geibl Józseftől kaptam az alábbi régi képeslapot, köszönet érte:







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése