2014. március 29., szombat

Somogyacsa kálvária

A fotókat „Levinek” köszönöm.

Az1400-as években már lakott helyként jelzett Somogyacsa a törökdúlás után egy lett az elnéptelenedett falvak sorában. Lassan tért vissza ide az élet. 1726-ban csak puszta és a veszprémi püspökség tulajdona. A jelenlegi helységet Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1746-ban telepítette újra.

A falu szakrális létesítményei között  méltán nagy becsben tartott a kálvária. A község „kapujában”, természetes dombra épült a már az 1800-as években itt álló fakeresztek helyén. .A stációk jobb oldalról kezdődnek, mindkét oldalon hét-hét található. A kálváriát a régi pincék helyén 1929-30-ban emelték. 1933. május 29-én szentelte fel az andocsi ferences rendház vezetője. Az  idős helybéliek visszaemlékezései alapján az építéshez a legtöbb pénzt egy földesúr adta, a lakosság munkával segített.

A jobb oldalon kezdődnek a stációk, melyeket téglából építettek, a fülkék félkörívesek.
A domb tetején lévő három kereszthez a 14 építményből álló, máltai kereszttel (https://hu.wikipedia.org/wiki/Talpas_kereszt) díszített stációk során juthatunk fel. A stációk fülkéiben Jézus keresztútját megjelenítő olajnyomatok voltak, jelenleg üresek, pótolásukat tervezik. A Kálváriának az idők során tönkrement támfalát és kapuját 2007-ben építették újjá.

Infók innen:
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/eletveszelyes-volt-a-duledezo-kalvaria-domb-131491












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése