2014. március 29., szombat

Győr kálvária






A győri jezsuiták - diákjaik és híveik épülésére - megalakították Krisztus haláltusájának kongregációját (Congregatio agoniae Christi). Az egyesület célja az volt, hogy a kínszenvedésről való elmélkedéssel a fogékony lelkű ifjúságot a bűn elkerülésére ösztönözzék. A magyar és a német ajkú tagok külön társulatba tömörültek, mindegyiknek saját prézese, vezetője volt. Gastinger József, a német kongregáció vezetője indítványozta a kálvária építését. Nagy Mihály adalberti prépost, győri kanonok 1713. április 4-én kiállított okmányában ezt, a prépostság tulajdonában álló területet átengedte kálvária létesítésére. Gastinger atya szívós, kitartó munkával valósította meg tervét. A jobb lator, Dismas tiszteletére egy nagyobb, Krisztus testének a keresztről levétele tiszteletére pedig egy kisebb kápolnát építtetett a jeruzsálemi szent sír mintájára. A terveket Witwer Márton Athanáz karmelita testvér készítette. (Ő tervezte a győri kármeliták templomát és kolostorát, a zirci cisztercita monostort és a linzi karmelita templomot is.) A jeruzsálemi keresztúttól eltérően Győrött csak hét stációt állítottak fel, ezért is hívják ezt "csonka kálváriának". Az Agónia Kongregáció azért nem építtethetett "szabályos", 14 állomásos kálváriát, mert akkor még ez pápai tilalom alá esett. Csak 1731-ben engedélyezte XII. Kelemen pápa, hogy a jeruzsálemi 14 stáció mintájára másutt is építhessenek szabad ég alatti keresztutakat. 
Így tehát a jezsuiták által létrehozott "csonka kálvária" nem ütközött a pápa rendeletébe. Szándékuk csupán az volt, hogy az arra járókban, és bennünk, kései utódokban felidézzék Krisztus szenvedésének emlékképeit, lelkünket megindítsák, és bűnbánatra hangolják.  

 
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,482,0,0,1,0      itt kép is, leírás is van

Már az ókor óta kultikus helyszín a Győr városában található Kálvária domb. Az ókorban temetkezési helyként használt terület mára a város egyik legfontosabb vallási helyszíne.
 A törökök által elpusztított Szent Adalbert préposti templom helyén később vesztőhelyet állítottak fel, majd a 18. században, a jezsuita rendnek köszönhetően épült meg a Kálvária.
 A Kálváriához érve, ma egy széles kőlépcső fogad minket melyen a keresztre feszített Krisztus és a két lator hármasához juthatunk fel. A Golgota lábánál a Keresztről levétel-kápolna és az úgynevezett Dizmás-kápolna állnak.
A 18. századi alkotások barokk stílusban, 1714-1725 között, Wittwer Márton tervei alapján épültek. A Kálvária utcában sorakozó, Jézus szenvedéseit végigkísérő és szimbolizáló hét stáció kápolna a 18. század első felében, 1722-ben készült el.

A kálvária helyéül a mai Nádorváros területén, az egykori, Szent Adalbertről elnevezett prépostság fölé állított vesztőhelyet választották. A Szent Dizmás-kápolna alapkövét 1714-ben tették le. Ezt a kálváriaépítmény és a Szent Sír-kápolna megépítése követte. 1718 és 1722 között befejezték a négy-négy szoborral ellátott hét stációt is, 1725-ben pedig a kálváriaépítményhez a Keresztről levétel kápolnáját toldották. Az együttes tervezője Martin Wittwer karmelita építész, a kivitelező mesterek és művészek valószínűleg győriek voltak.  Főbb helyreállításai: 1842-45, 1877, 1924, 1936.



A kálvária fotóit Borbély Tamásnak köszönöm !


1. Krisztus a getszemáni kertben vérrel verítékezik
2. Júdás árulása
3. Krisztus Annás főpap előtt
4. Megostoroztatás
5. Tövissel megkoronázás
6. Jézus Pilátus előtt


7. Jézus elesik a kereszt súlya alatt, Veronika kendőt nyújt feléje, Cyrenei Simon segít a kereszt vitelében







Ide szeretnék egy hírt beszúrni: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/nemzetiszinu_lett_a_kalvaria/2092494/
Nem minősíteném, és nem is értem, hogy még a kálváriákra/ba is miért kell a nemzeti 3 színt felerőltetni. Véleményem szerint kifejezetten visszataszító.... Javaslom a kommentek elolvasását is.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése